ID

4879

Szerző

Jankovics József

Címszó

Lónyay Anna

Alcím

1625 k.–1693 k.

Szócikk

Levélíró. L. Zsigmondnak, Kraszna, Bereg m. főispánjának, →Bethlen Gábor tanácsosának és hadvezérének lánya, hadadi Wesselényi Istvánnak, Közép-Szolnok m. főispánjának felesége. A férje halálát követő évben (1657) →Kemény Jánosnak, a később tragikus sorsot ért fejedelemnek a jegyese lett, de házasságkötésükre csak a vőlegény krími tatár fogságából való hazatérte után kerülhetett sor (1659. aug.). A fogság ideje alatt több levelet váltottak, de ~ ekkor kelt vágyakozó, vigasztaló missziliseinek jelentős része nem jutott el a címzetthez, s csak egytucatnyit ismerünk belőlük. Kemény Jánostól jóval több levél maradt fönn, s előkerült ugyancsak rabságában írt Egymást szeretőknek hű siralma c., a szerencse állhatatlanságáról szóló, dialogizáló szerelmes verse is, mely a ~–Kemény János névpárt versfőkben örökítette meg. Kitartó szerelmükről, házasságukról, Kemény rabságbeli és hadvezéri-fejedelmi hányattatásairól →Gyöngyösi István Porábúl megéledett Főnix címmel írt kiemelkedő poétikai és retorikai jártasságról tanúskodó, az eposz és az epithalamium, ill. a históriás ének kellékeit egyaránt tudatosan alkalmazó verset (megj. 1693). A mű →Bethlen János Erdély-történetének, Kemény János →II. Rákóczi György lengyelo.-i hadjáratáról Ruina exercitus Transsylvanici címmel írt röpiratának, önéletírásának, ill. ~val folytatott levelezésének ismeretét tükrözi.

~ zálogba adta ékszereit, hogy jegyesét kiválthassa, majd a debreceni ref. kollégiumot támogatta évi 50 forinttal. Kemény János halála után fia, Simon sikertelen fejedelmi aspirációit pártfogolta, később saját fiának, →Wesselényi (II.) Pálnak, a magyar elégületlenek erdélyi vezetőjének akcióihoz biztosított hátországot. Birtokait emiatt elkobozták, s csak 1689-ben bocsátották vissza kezéhez. A Kemény halála (1662. jan. 23.) alkalmából írt halotti búcsúztatók között találjuk a ~ nevében elmondott Deploratio Principissae Annae Lonyai és a Valedictio Illustrissimi Principi Joannis Kemény ad uxorem charissimam, Annam Lonyai címűeket (MOL, Csáky cs. lt.). →Teleki Mihállyal folytatott levelezése Kemény János levélstílusának hatásáról tanúskodik.

Művek és/vagy kiadások

Tóth Ernő, Kemény János és Lónyay Anna levelezése 1656–1662, TT, 1900.

Irodalom

Doby Antal, A Lónyay-család, Bp., 1895; V. Windisch Éva, Gyöngyösi és a „Porábul megéledett phoenix”, It, 1960; Jankovics József, Kemény János versei és a halálával kapcsolatos alkalmi költemények, ItK, 1985 (2016. 06. 01.); Gyöngyösi István, Porábúl megéledett Főnix, kiad. Jankovics József, Nyerges Judit, utószó Jankovics József, Bp., 1999 (Régi Magyar Könyvtár. Források, 10).

 

Így idézd:

Jankovics József. „Lónyay Anna”. In Magyar művelődéstörténeti lexikon: Középkor és kora újkor, 7, szerkesztette Kőszeghy Péter és Tamás Zsuzsanna, 79–80. Budapest: Balassi Kiadó, 2007. http://mamul.btk.mta.hu/MAMUL_SZERK/mamul_view.php?editid1=4879. (Az online verzió ingyenes regisztráció után hozzáférhető.)

 

Kapcsolódó cikkek

Szatmárnémethi János

„Gyöngyösi drága gyöngy versei”

A levélíró Gyöngyösi István

Bethlenek, Vayak, Dujardinok – Vay Erzsébet életének tükrében

Gyöngyösi redivivus – avagy a porából megéledett Főnix
 

 

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük