ID

5589

Szerző

Jankovics József

Címszó

Rimay–Madách-kódex

Alcím

OSZK, Quart. Hung. 3245–3246

Szócikk

A 17. sz. első harmadának egyik legjelentősebb kéziratos vers- és prózagyűjteménye. A →Madách Gáspár kézírásában fennmaradt füzetek valójában csak azután álltak össze kötetekké, hogy Radvánszky János a 19. sz. végén megtalálta őket sajókazai levéltárában. Minden valószínűség szerint ő köttette egybe, ill. látta el bőrkötéssel az ismeretlen szerzőktől, valamint →Rimay Jánostól és Madách Gáspártól származó műveket: verseket, meditációt, naplót, leveleket, nyomtatott kiadványt, prózafordításokat.

A háromkötetnyi irategyüttes 1950-ben került az OSZK tulajdonába. Az első kettő a Rimay János hátrahagyott munkái I–II (Quart. Hung. 3245), a harmadik pedig a Sztregovai Madách Gáspár versei (Quart. Hung. 3246) címet viseli. Radvánszky János az első két kötet darabjain eredetileg Rimay János kézírását vélte felismerni, ezért azokat Rimay János minden munkái címmel adta ki 1904-ben. Azóta egyértelművé vált, hogy Rimaytól egyetlen autográf írást sem tartalmaznak a kódexek, a teljes anyagot a Rimayéra nagyon hasonlító kézírású Madách Gáspár jegyezte le.

Az ún. kódexek szövegének keletkezése vagy a róluk készült másolat kialakítása 1627 és Madách halála, azaz 1643 közé tehető; a kéziraton az utolsó dátum 1638. ápr. 9. A nem azonos méretű levelekből a következő szerkezet állt össze:

1. kötet: 200×80 mm, 8 füzetet 88 levélen; 2. kötet: 160×103 mm, 6 füzet 92 levélen; 3. kötet: 165–230×50–78 mm között változó méretű 8 füzet 56 levélen.

Az első kötet első füzetének elejéről elveszett 14 lap, ezek azonban előkerültek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban. Radvánszky hírt adott még egy, ugyancsak általa elnevezett és kreált ún. Sajó-cazai-codex III-ról. E füzetke azonban mindössze egy Madách Gáspárhoz írt Rimay-levelet és Madáchnak egy versfogalmazványát tartalmazza. Madách verse Rimay Encomia et effecta virtutum c. emblematikus allegóriáját követi (ennek másolata szerepel is az első kötetben), s bizonyára Madách azon versének ismeretlen ellentétpárja, amelyet példaképe, Rimay nyomán a sarkalatos erényekről írt.

A ~ első kötete Rimay több verse – pl. a Balassi testvérek halálára írt epicédiumának részlete – mellett tartalmazza azt a tizenöt szerelmes verset is, amelyet hol neki, hol Madáchnak tulajdonított a szakirodalom, a kritikai kiadás pedig ismeretlen szerző műveiként tart számon. A második kötetben olvashatók Madách versei, vers- és prózafordításai – Orvosság, avagy praeservativum az dögös pestis ellen, Elmélkedés a paráznaságról –, továbbá Rimay előszava Balassi énekeinek tervezett kiadásához, két nagypénteki meditációja és a szőnyi béketárgyalásokról lejegyzett naplója. Ugyancsak ez a kötet őrizte meg a →Pöngését koboznak… c., ismeretlen szerzőjű verset és a korszak két pajzán-erotikus csúfolóversét: Balassa János éneke sólymocskájárul és Bendő Panna komáromi asszony éneke.

A harmadik kötetbe Madách Gáspár vegyes feljegyzései, versfordításainak újabb darabjai, köztük pedig ismeretlen szerzőtől a Hadadi […] Wesselényi Ferenc […] nevére szereztetett versek kerültek.

Művek és/vagy kiadások

RMKT XVII/12, 1987.

Irodalom

Stoll, 1963, 22002, 32004, 48. sz.; Bóta László, A Rimay–Madách-kódexek szerelmes versei, ItK, 1967; Varga Imre, Tallózások Madách Gáspár körül, ItK, 1968; Rimay János Írásai, kiad. Ács Pál, Bp., 1992 (Régi Magyar Könyvtár. Források, 1); Jankovics József, „Akadtam egy picturára…”. Rimay János és Madách Gáspár allegorikus versének képzőművészeti vonatkozásai és A Madách Gáspár-jelenség. Erotikus költészetünk regiszterei, in Uő, Ex Occidente… A 17. századi magyar irodalom európai kapcsolatai, Bp., 1999 (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok, 3); Szilasi László, Kritikátlan Balassi-imitációk kritikai imitációja Madách Gáspár költészetében: a Balassa János éneke sólymocskájárul című vers példája, in Uő, A sas és az apró madarak. Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a 17. század első harmadában, Bp., 2008 (HumRef, 30).

 

Így idézd:

Jankovics József. „Rimay-Madách-kódex”. In Magyar művelődéstörténeti lexikon: Középkor és kora újkor, 10, szerkesztette Tamás Zsuzsanna és Kőszeghy Péter, 112. Budapest: Balassi Kiadó, 2010. http://mamul.btk.mta.hu/MAMUL_SZERK/mamul_view.php?editid1=5589. (Az online verzió ingyenes regisztráció után hozzáférhető.)

 

Kapcsolódó cikkek

Madách Gáspár, sztregovai

„Pöngését koboznak…”

A Madách Gáspár-jelenség

„Akadtam egy picturára…”

 

 

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük