Kemény János versei és a halálával kapcsolatos alkalmi költemények

I. A költő Kemény János Az önéletíró erdélyi fejedelem Kemény János verselési készségéről, esetleges verskéziratainak fennmaradásáról ez idáig csupán egy, a címében neki tulajdonított művel, nótajelzéssel, és kései utalással rendelkeztünk.1 E gyér adatok ismeretében is feltételezhető volt, hogy léteznie kellett olyan, vagy tőle származó, vagy az ő nevében írt versnek vagy verseknek, amelyek a XVII.

Egy Balassi-versszak értelmezéséhez

A Balassi-kutatók a költő életművében igen jelentős helyet és szerepet tulajdonítanak a legérettebb korszak Kiben az Celia feredésének módját irja meg, annak felette penig termetéről, magaviseletéről és szépségéről is szól téma-megjelölésű versének. A legutóbbi időkben újabb vélemények híradása jelzi: a verset – s különösen annak első versszakát – még máig sem elemezték kielégítően. Csanda Sándor

Négy archaikus ima

Az alább közreadandó négy archaikus szövegemlék közül hármat az oxfordi Manchester New College könyvtárának egyik magyar kötete őrizett meg az utókor számára, a negyedik pedig hazai levéltárból került elő.1 Enyedi György Torockai Máté-fordította antitrinitárius vitairata első és hátsó kötéstáblájának belső oldalán több kéztől származó possessor-bejegyzésekkel, valamint 1651 és 1671 között datálódó gazdasági feljegyzésekkel körülvéve,2 valószínűleg

István Gyöngyösi, the “Hungarian Ovid”

To Jolanta Jastrzebska, the author of a Gyöngyösi-paper read at Sárospatak in May, 2004 The reception of the two most important poets of 17th century Hungarian baroque poetry, Miklós Zrínyi and István Gyöngyösi, has run in opposite directions in Hungarian literary history. Gyöngyösi was preferred to Zrínyi at first, however, the latter subsequently reached his

Vörösmarti Mihály és megtérése históriája

I. Az 1610-es év Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) irodalomtörténeti szempontból is jeles dátuma a magyar katolikus egyház történetének: elvesztett egy állhatatlan hívet és megnyert egy állhatatos lelket. Irodalmunk pedig gazdagabb lett egy hatalmas művel, szárba szökő barokk prózánk egyik első jelentős alkotásával: Vörösmarti Mihály Megtérése históriájával.1 Történt pedig, hogy Tordai János egykori ferences szerzetes –

Önéletírás és történeti hitelesség

Művészet és valóság viszonyának kérdése a Bethlen Miklós-levelezés tükrében   Amióta az önéletírás mint irodalmi műfaj létezik, azóta létezik a vele szemben fellépő kételkedés is: képes-e az író saját múltját, s abban önmagát objektíven szemlélni; nem alakítja-e tudatosan – vagy akár öntudatlanul – a történésekben játszott szerepét, nem akar-e önmaga apologetája lenni. A műfaj objektivitását

Gyöngyösi redivivus – avagy a porából megéledett főnix

Gyöngyösi István azon klasszikusaink közé tartozik, akiknek kritikai megítélése rendkívüli szélsőségek között ingadozott az elmúlt századok során. Barokkos képpel szólva hírneve megjárta a mennyet és a poklot is: zengtek róla dicshimnuszt, de említették úgy is, mint költészetünk megrontóját, tévútra terelőjét. Nagy terjedelmű költeményei – az egy Márssal társolkodó Murányi Vénus kivételével, melynek címét azonban a

Udvarellenes tendenciák a 17. század eleji magyar költészetben

Az idő tájt, amikor Rimay elkészítette „az udvari nyalakodó rósz életet” feddő Udvar s irigy tisztek kezdetű versét, valamint megírta híressé vált levelét I. Rákóczi Györgyhöz, mely Prágai András Guevara-fordításának bírálata, s melyben az igaz udvariságot és a „nem udvari udvariságot” elkülönítő „satyrás dorgáló feddő” művének „írását-raggatását” bejelentette, a téma két okból is aktuálissá vált

Régi magyar irodalmunk „viseletképe”

Amikor 1980 őszén a londoni British Library kézirattárában végiglapoztam a kötetünk1 anyagát kitevő erdélyi viseletképeket tartalmazó gyűjteményt, rögtön eszembe ötlött, hogy megjelentetésük révén olyan – a szaktudományban is újdonságként ható – képsorozatot tehetnénk közkinccsé, mely divat-, öltözködés- és képzőművészet-történeti ismereteinket egyaránt jelentős új vonásokkal gazdagíthatja. Az azóta eltelt évek folyamán, az Erdély története és művelődési

Ifjú házas személy panaszolkodik férjének röstsége- és hidegségérül

(Magyar Országos Levéltár, Budapest, R 317, 1788–1848, 27–28.)   A régi magyar irodalom- és művelődéstörténet eddig jószerével ismeretlen vagy rejtve maradt szövegtípusát fedezhetjük fel az alább közlendő házastársi panaszdalban: a műfajon belül gyakori asszonycsúfolónál, a férjpanasznál jóval ritkább feleségpanasszal. Ezen alcsoporton belül: a testi kielégítetlenségét egyenesen obszcenitásba csapó nyelvi szabadossággal megjelenítő női monológgal. (Ehhez hasonlót

Gyöngyösi István vallomása a Wesselényi-perben

Jankovics József–Szörényi László   A Gyöngyösi István élete és költészete iránt érdeklődő olvasót, de az irodalomtörténészt és a történészt is éppúgy foglalkoztatja az a tény, miként történhetett meg az, hogy a Wesselényi-mozgalom tragikus bukásakor a nádor és felesége, Széchy Mária körül forgolódó emberek közül egyedül a költő nem szenvedett büntetést. A palatinus legbizalmasabb embere, magán-

Gyöngyösi István költészetének poétikai-retorikai forrásvidéke

Gyöngyösi grammatikai, szintaxisra vonatkozó, poétikai, illetve retorikai képzettségét Arany János és a XX. századi irodalomtörténészek előtt is felismerték. Az első tudományos igényű szövegkiadáshoz, a Porábúl megéledett Főnixhez készített jegyzeteit magyarázván írta műve bevezetőjében a sajtó alá rendező, Kovásznai Sándor marosvásárhelyi klasszika-filológus 1791-ben: Mert vágynak e poëtában a szóknak ollyan egybenszerkesztetései, mellyeket bajos volna minden olvasónak

Gyöngyösi, a költő-filológus

Az Új életre hozatott Chariclia szövegalakulása Az Új életre hozatott Chariclia című alkotás Gyöngyösi István legmostohább sorsú szellemi gyermeke, úgy, hogy ráadásul nem is egyedül tőle származik! Gyakorlatilag nincs jelen irodalmi köztudatunkban, érdemi elemzés nem született róla! „Harmadik eposzi költeményéről Gyöngyösinek, az Új életre hozatott Charicliáról tizenhárom részben, kevés mondanivalóm van” – írta a magyar

„Sok jámbor kévánja, ha e Szent Bibliát magyar nyelven láthatnája és olvashatnája”

Magyar nyelvű Bibliák a korai újkorban (1)   Nehéz megfogalmazni, kinek mit jelent a Biblia, a Szentírás. Másként fontos egy hívőnek, másként egy nem vallásos embernek, aki azért lehet rendszeres bibliaolvasó is. Egyvalami azonban összeköti a hívőt és a nem hívőt: a Könyv tisztelete és szeretete. Az anyanyelven való olvasás gondolata nemcsak a reformációhoz köthető,

Gyöngyösi Christianus (PL)

[Oryginał węgierski: Gyöngyösi christianus, w: Gyöngyösi Istvan, Rózsakoszorú, red. J. J., Budapest, 2002, 255–269.] Wieniec różany1 jest tym utworem Gyöngyösiego, którym literaturoznawcy zajmowali się najmniej, wszelako z jego recepcją, zarówno przez współczesnych, jak i przez potomnych, wiązało się najwięcej nieporozumień. Sam stosunek historii literatury do tego dzieła – dziwny i pełen sprzeczności – można przypisać

Gyöngyösi redivivus – Az új életre kelt Gyöngyösi

Csehy Zoltán beszélgetése Jankovics Józseffel   Alighanem a (régi) magyar irodalom szerelmesei számára 2004. július 24-e feledhetetlen nap marad. Aznap avatták ugyanis újra Gyöngyösi István, a magyar Ovidius nemrég felfedezett csetneki síremlékét. Gyöngyösi kapcsán Jankovics József irodalomtörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettesével beszélgettünk.* Milyen érzés volt Gyöngyösi kritikai kiadójaként, szövegeinek gondozójaként és értő

Fragmentumok Ányos Pál életrajzához

Jankovics József – Schiller Erzsébet[1]   I. A 16. század végi török pusztítások, majd a tizenötéves háború Veszprém környékét érintő hadi eseményei miatt a 17. század közepére-végére Nagyesztergár a bakonyi puszta helyek nívójára süllyedt. A lakosai között élt fajszi Ányosok is elszegényedve hagyták sorsára, vetették zálogba birtokaikat, aminek révén a következő század elején már a

Tobias Stranovius erdélyi kapcsolatai

A Zsolnáról Nagyszebenbe származott festő, Jeremias Stranovius (–1702) két fia az apa mesterségét folytatta. Míg ifjú Jeremias (–1729) élete végéig Szebenben piktorkodott, öccse, a külföldön elhíresült Tobias külországi tanulmányútját követően valószínűleg soha sem tért vissza szülőföldjére. A madár-, virág és gyümölcscsendéletek festésével Angliában Bogdány Jakab vejeként ismertté vált festő életrajzáról eleddig vajmi kevés ismeret állt

Wesselényi Ferenc nádor és a festő Spillenberger János

Egy főrangú temetés művészeti vonatkozásai és utóélete Spillenberger János kassai (s előtte lőcsei) festő emlékezetét a művészettörténetben legerősebben két momentum tartja fenn. Az egyik a gyulafehérvári fejedelem meghívása, amellyel – mint levéltári adatokból tudjuk – Bethlen Gábor palotájának kifestésére kapott megbízást, a másik, hogy fia, ifjabb Spillenberger János, aki pályája kezdetén apja mellett sajátította el

Zrínyi Péter pálfordulása

A levelek és a vallomások énképéről   A Wesselényi-felkelés kevésbé a Habsburg-udvar ügyes taktikázásán, mint inkább a mozgalom vezetőinek állhatatlansága miatt bukott meg és ért véget olyan kegyetlen eredménnyel, amelyet a történelemkönyvek lapjairól ismerhetünk. Alighogy a vezetők aláírták szövetségleveleiket (1666. december 19.), máris felütötte fejét a bizalmatlanság, előtérbe került az önös érdek, megsérült identitástudattal vergődtek