Az alább közlendő szöveggel (Magyar Nemzeti Országos Levéltár, E 205, Acta generalia, 40. cs. 341–348.) kapcsolatban sok a bizonytalanság. Jószerével csak egyetlen dolog bizonyos: értelmi szerzője Erdély számára a Bethlen Gábor-i, törökpárti politika követését javallja, s elszántan bírálja a Habsburg-udvarhoz fűződő uralmi reményeket. A szöveg célja, hogy Bethlen Gábor és az utána következő erdélyi fejedelmek életéből és uralkodásából példákat hozzon arra, miként hagyta cserben Erdélyt mindig a bécsi politika. Hogyan csalta kelepcébe, s miként hagyta magára a szövetségesül ígérkező fejedelemséget, s miért érdemes inkább minden körülmények között kitartani a „Török Nemzet” védőszárnya alatt.

A szöveg szerzőjéről, akinek munkája nyomán e kivonat készült, csak annyit tudunk, amennyit a textus bevall. Valószínűleg Barcsay Sándornak hívták, aki egy nagyobb emlékiratot írt, s aki Bethlen Gábornak és I. Rákóczi Györgynek, vagy I. és II. Rákóczi Györgynek belső, udvari embereként szolgált, sőt I. Apafi Mihálynak is „méltatlan voltomra udvari kapitánya lévén” részt vett az 1663. őszi érsekújvári kitámadásban is. Testvére volt Barcsay Ákos fejedelemnek és András, Gáspár, Mihály nevű fivéreinek, feleségét Fodor Klárának hívták. Életéről jelenleg nem rendelkezünk több adattal.

A szereztetés körülményeiről sincsenek biztos támpontjaink. A szövegből, illetve a szöveg lelőhelye és környezete – „Ex Wolf. De Bethlen Hist. Libris XI & XII Extractos 1601–1603.” (uo., 302.) – alapján nyert információk szerint esetleg a történetíró kancellár Bethlen Farkas (1639–1679) lehetett az a „szegény atyám”, akinél Barcsay Sándor írását láthatta-olvashatta fia, Bethlen László (1675–1717), Küküllő főispánja, a református egyház főgondnoka, Bethlen Miklós kedvelt rokona, aki az eredetiből ezt a szöveget kiemelte-kompilálta.

A kompiláció utalásaiból kideríthető az eredeti szöveg post quemje: Haller Gábor törökhöz menetele Apafi táborából, illetve a Habsburg kézen levő Érsekújvár 1663. augusztusi eleste adja az utolsó időpontot, amely után íródhatott, a kivonat pedig valószínűleg évtizedekkel később, 1690 után, mert I. Apafi Mihályt már néhaiként említi, jóllehet a történések nem érnek el Apafi haláláig, megmaradnak az 1663 körüli években.

Erdély országa, abban levő néhai dicsőséges fejedelmek tragédiájok,

melyek szükségesbeknek ítíltetnek ez mostani állhatatlan időre nézve a letételre1

 

Néhai Bethlen Gábor2 fejedelem ideje, és azon innet levő fejdelmek idejekben

miként agitáltattak, 3 bizonyos4 letétele

Néhai Bethlen Gábor fejdelem Török Porta favorábul5 az Austriai Házzal miként componált,6 azzal nem illő terhelnem senkit, végben vívén az Austriai Házzal dolgát in Anno 1613 időktűl fogva 1624-ben Császárral való compositiója 7 után békességes fejedelemségét usuálta,8 dicsőséges uralkodásában holt el Porta favorában megtartván Erdélyt.

1630-ban öreg Rákóczi György9 fejdelem erdélyi fejedelemségre állíttatik, ki is az Austriai Házzal dolgait csendesítette, békességes uralkodásával Porta favorában végezte el életét.

Ezen két dicsőséges fejdelem dolgait írásibul szegény atyám Barcsaj Sándornak olvasván, ki is mindkét fejdelem udvari belső szolgájok volt, emlékezetre hagyván maga után, melyekkel terhelnem szükségesnek nem ítílem valaki elméjét.

Succedált10 1648-ban fia, néhai ifjú Rákóczi György, 11ki is mindaddig, valamíg Porta favorában magát megtartotta, dicsőséges fejdelemségét usuálta, de e világnak az ő mostoha fiai, kik nem egyébre céloznak, hanem az Ördög akaratin fundálva 12 dolgokat, seditiókat nutriálnak,13 amint példa erre az Austriai Ház, midőn munkálódná az Öreg Rákóczi György fejdelem őtet bosszantását fiában, ifjú Rákóczi Györgyben kívánta megtorlani, kezdi el praxisát 14fejdelem belső emberi által. Havasalfölde lévén olyan manutentiójában 15a Török Portának, mint Erdély, intimáltatik,16 menjen reája, és Portátul statuált17 vajdáját turbálja,18 reménlvén, azáltal a Török Portának kedvetlenségére juttatják, melyet elkövetve, viszik újabban Moldovára, azt is hasonlóképpen turbáltatják. Ítíljen akárki róla, ha nehézség nélkül lehetett-e a Porta hatalmában lévő fejdelme ilyeket cselekedjék? Birodalmában ezekkel sem boríthatván el, veszedelmesen javalltatik Lengyel Országban való mente, mely is in Anno 1657 incoalódik,19 mikor ezekben belé szédítették légyen, következnek a dolgoknak kedvetlen gyümölcsei.

Az Austriai Ház demonstrálja20 a Portának, néhai ifjú Rákóczi György fejdelem mire célozzon, tudniillik minden feltett szándéka Török Nemzet ellen való fegyverkezés, mely által hozza kedvetlenségében annak a nemzetnek, amelynek favorában csendes fejdelemségét élte, elkezdvén ezen utakon. In A[nno] 1658 promoveálni 21 kívánván ellenére a fejdelemnek, amely lengyel követ ment avégre, hogy a Török Portát felindítsa ellenére, elfogatott az ónadiaktul22 Portára menő útjában, leveleit, minden expeditióit23 hozták Patakra,24 néhai idősbik Öreg Rákóczi Györgyné fejdelem asszony25 kezéhez, mellyekbűl világosan kitanulhatták, miben munkálódjék az Austriai Ház. Tudniillik Rákóczi György fejdelemnek veszedelme következzék Lengyel Országban. Valóságosítja ezen Veselényi Ferenc26 palatinus udvari kapitánya, Semsei Sándor, küldetvén kemény terminusokkal:27 azon lengyel követnek levelei és mindene kezéhez adódjék, másként armada28 száll alája Pataknak, Császár Birodalmiban követet nem lévén szabad bántani, magam is méltatlan voltomra inasi szolgálatján lévén azon méltóságos háznak.29 Zákány András, Baxa István30 uramék lévén fejdelem asszony tanácsi akkor tájban, javallaniok kellett azon lengyel követnek minden elvettét megadattatni. A leveleket páriáltatván,31 Isipi Ferenc nevű udvari szolgájátul küldvén be Lengyel Országra a fejdelemnek, melybül az ellene való praxis32 napfényre jött. Látni való dolog az Austriai Ház nutriálta a veszedelmet, valóságosítván33 ezzel midőn a Török Porta Tatár Hamját34 beindította legyen Lengyel Országban. Azon egy értelemmel a német armada indíttatott lengyel Krakkó alá, lévén lengyel urak közül sógorsági néhai fejdelem-

nek, azoktul is vévén informatiót35 veszedelme eránt,36 közelítvén a Tatár Hám táborához fejdelemnek, úgy a német armada Krakkóhoz, aholott is37Svetiai Király38 generálisa, Vircz nevű, fejdelem részérűl Bethlen János39 a lovassal, Barcsaj Gáspár40 gyalogjával hagyattak volt, kételeníttetvén41 a fejdelem eljűni e két erő előtt. A Tatár Hám egész táborát körülvéve elrabolja, maga a fejdelem mintegy ötszázad magával kijűvén, Krakkót kételeníttetnek feladni a német armadának, elkísírvén a Svecust, úgy a fejdelem részérül való hadat, Apaffi Istvánt42 és Gyerőffi Györgyöt,43 besztercei bírót hagyván zálogképpen az akkori marschallus44 mellett, ki is Munkács tájékján kiütvén, nagy károk tételével fordult vissza.

 

A néhai méltóságos II. Rákóczi György fejdelem actái

Lengyel Országbul kijűtével ezenek

Akarván ezzel is domálni45 az Austriai Házat, expediálta46 Mikes Mihály kancelláriusát Bécsi Udvarhoz, úgy az magyar urakhoz. Megtértével azon expeditiójábul, szájábul hallottam, hogy ezeneket mondotta Asszonyunknak: a magyar urak nem segíthetnek, mivel nincsen hitelek, az Udvar penig és az Clerus azt mondja: jobban akarjuk, vadak, madarak lakják Erdélyt, mintsem ember, mivel mindenkor Erdélybül oriáltatott47 veszedelme az Austriai Háznak.

Emlékezem valóságára néhai Lorantfi Susánna Fejdelem Asszony kívánta Tarpára jűni a fejdelmet, ki is Székely Hídrul oda jűvén, anyjok M[éltóságos] Fejdelem Asz-szony Munkácsrul odamenve kérte fiát, Erdélyben bé ne menjen, sok szavai után e’ lett resolutiója:48

Hogy nem mint az […]49 az Austriai Ház hálójában kerítse, inkább kívánja Erdélynek bokrát vérével meg festeni.

Bizonyos okokra nézve kételeníttetvén bémenni Erdélyben, bémentével maga székiben. Portárul jütt demandatuma50 az országnak, hogy válasszanak más fejdelmet magoknak, akkor tévén ki a Porta fejdelemre való nehézségét,51 okozván52 azokkal, melyre keresztényi indulatjátul viseltetve a fejdelem engedte meg a statusoknak,53 úgy választatott a huszti Redei Ferenc,54 csendesíteni akarván a Portát. Portán lévő emberei, kapitiai55 assecurálván56 a fejedelmet, tizenötezer arannyal Portának minden nehézségeit lecsinálják,57 de az intimátorok ellenkezőt javallván, mi lett a vége, ide alább megláthatni.

Az alatt a Budai Vezér Lippához szállott, ahová is a fejdelmet ingerlették mennie, Isten szerencséssé tévén fegyverét, azon Vezéren triumfált,58 ellenben a Portát maga ellen nehezítette. Bemenvén Erdélyben, Medgyesen létével Barcsaj Gáspár udvari gyalogkapitánya lévén, Medgjes alá érkezésével Redei Ferenc fejdelemségérül lemondott, kit is a fejdelem Husztra59 kísírtetett minden kedvetlensége kívül.60 A Porta mind a lippai harc, mind az Erdélyben való újabb bémenetellel kedvetleníttetvén, indította fegyverét.

Fővezér maga személy szerént Jenő felé nagy erővel, Tatár Hám az székelységen erejével Erdélyben jűvén bé, vástálta61 Erdélyt, Jenőt feladván a vezérnek, benne lévő kapitányát s porkolábját62 a hely feladásáért exequáltatván,63 a fejdelem kételeníttetett Ecsedhez kinyomulni Erdélybül, a fejdelem Majtíntul64 az Erdélyi Uraknak írván, menjenek a Fővezérhez, és amint csendesíthetik, munkálódják. Kit is odamentekkel domálták,65 magok közül valót statuálván pro Principe.66 A Tatár Hámnak committálva,67 forduljon vissza az országbul, Fejer Várig68 már az egész országot vástálta lévén, láttatott csendesedni.

Újabban bémenvén az fejdelem Erdélyben, Vas Kapunál69 a Budai Vezérrel kételeníttetik megharcolni, holottis szerencsétlenkedik, 70 de ugyan az országbul ki nem mégyen. Barcsai Ákost 71 Szebenben a török bekísírteti az erdélyi urakkal, maga az Vezér kimegyen az Vas Kapun. A fejdelem Szeben alá szállván Gyaluhoz gyün ugyan azon Budai Vezér, aholottis a fejdelem kételeníttetik vélle megharcolni, maga veszedelmével, holott M[é]l[tósá]gos Urak, Bán Zrénji Miklos,72 Nádasdi Ferenc73 kitanulván74 dolgait az Austriai Háznak, adták értésére a fejedelemnek. Veselenji Ferenc palatinus feles fegyverrel Rakamazhoz szállván avégre, hogy ha a török erő előtt kételeníttetnék kifelé nyomulni, a fejdelem obviálhassa.75 Ezek vitték az ultimariára,76 amely gyalui seb után holt el is.77 Holtával következtek ezek a gonoszak.

Ali bása78Várad várát megszállja, reménkedve reménkedtek79 mind a megszállott várbeliek, mind az kívül való haza fiai Veselénji Ferenc Palatinusnak, ha csak lármával80 is, distrahálja81 a Várad alatt lévő fegyvert, de nem cselekedte, sőt mindaddig Rokomoznál82 állott, míg Várad várát megvették, mellyel is megbizonyította az Austriai Ház minden titkos akaratját.

Következett újabb involutiói83 löttek Erdélynek az Német Erdélyben való behívásával, mellyre újabban Ali basa vezér Tatár Hámmal Erdélyben be jűvén, úgy Montekukuli84 generális armadával béérkezvén Kolosvár mellé, állott meg, kinek is ordere85 e’ volt: Ha a török basát akar Erdélyben statuálni, megverekedjék vélle, másként, ha kereszténybül álló fejedelmet állít fel, forduljon vissza, mellyet is cselekedett, mihelyt Apaffi Mihály86 fejedelemségét megtudta, kit is Vásárhely87 mellett Libáncs nevű helyen s mezőn statuált a török.

1661. Kemény János88 fejdelem ellen be jüvén Ali basa és a Tatár Hám Apafi Mihály fejed[elem] alkalmatosságával,89 benn lévén mind a németség az erősségekben, mind penig Apafi fejd[elem] részérül az országbeliek, az szegénység, úgy az nemesség házaknál lakván, se töröktül, se magok felekezetektül bántódások nem lévén, a két részrül való vitézlő rend ellenkeztek egymással, a regnicolák oeconomizáltak.90

 

Néhai Apaffi Mihály fejdelemségével gestált91 dolgok

A Tatár Hámot, úgy az török erőt Erdélybül amoveálva92 csendesedtek az ország dolgai, azmelly helyekben praesidiumokat93 hagyott volt Montekukuli, Kemény János fejdelem kérésére, azok is kimenvén, maradt magának az ország, a statusok pro Principe observálván Apafi fejdelmet.94 A gonosz lélek minthogy nem nyughatik, talált Apaffi fejdelem mellett lévők közül, nevezet szerént Haller Gábort,95 ki is Temesvárra menvén az Vezérhez, prodálta96 Apaffit, hogy a némettel szövetkeznék, mellyre jütt parancsolatja, maga mentségére menjen. Hazánkat féltve inducáltuk97 az odamenetelre, noha kevés reménségünk volt hazánkban való térésünk eránt, méltatlan voltomra udvari kapitánya lévén megnevezett fejdelemnek, értük a Fővezért Érsekújvár alatt, holott is pompásan excipiálván,98 a gyanú alól odamentével magát igazította, mi visszájüttünk, az vádló ott maradt máig. Ottlétünkkel Kereszturi János nevű Vice Palatinust99 ott találván jütt fejdelem udvarlására, kit is midőn kérdené, mire való illyen végházát Magyar Országnak Német Császár hivalkodó szemmel nézi, mellyet is már Forgács Adam feladott volt a töröknek, odavaló Generalis lévén, a hada Párkánnál100 veszvén el, nem lévén kivel megtartani, melly kérdőre lévén feleleti e’ volt: mikor az Magyar Nemzet az Austriai Ház favorában ajánlotta magát, ollyan conditiókat praescribált101 Királyának, hogy ha azokat megtartsa, a Magyar Nemzetnek jól volna dolga, hahogy penig nem kívánja a Magyar Nemzet boldogságát ezen a praxison,102 az Pogány elébb-elébb harapózva magyarországi erősségeket végye, és midőn feljebb közelítene, demonstrálja a kereszténységnek, magok is veszedelmeztetni fognak, közelítvén birodalma a Török Nemzetnek, ezzel a színnel fegyvert indítván a kereszténység a török ellen, az erősségeket visszavegyék, a tartományokat birodalmában vehesse, és azután ne conditiói103 szerént regállya104 a Magyar Nemzetet, hanem mint fegyverével acquirált105 országot, úgy bírhassa, e’ szerént resolva[l]106 az a nagy ember, az Austriai Ház titkos munkáiban, mellyek is e mai napig avagy nem úgy jüttek-e le,107 és ha Isten a magyar fegyver által a Magyar Nemzet javára ne repraesentálja108 magát, mind Magyar Országban s Erdélyben vége lött volna a mi dolgunknak, az Austriai Ház kívánsága szerént.

Azért ezekbül a meglett dolgokbul kilátni, eleitül fogva miben munkálódott az Austriai Ház, úgy ma is hogy munkálódja gonoszunkat, elhihető. Istent híván segítségül, mint hogy éjjet napot öszve tészen, miként vesszünk mind a két haza,109 illő mediumirul110 gondolkozni és e’ télen orvoslani. Tetszésem azért ez.

Minthogy mindezekbül nyilván kijün, nem jónkra célozott és céloz az Austriai Ház, e’ télen Erdélyben bemenvén M[él]t[ósá]gos székiben, onnat mind a két haza securitását111 munkálódhassa, most az ideje, mert ha nyárra halad a hadak indulatival,112 késő munkában venni, fegyverünkhöz nem bízhatunk, távul lévén, akiktül várhatnánk is protectiót,113 addig torkában lévén megehült oroszláninknak, elnyél, míg segítenének, amint feljebb írám. Svecus, muszka, kozák, confoederátusi114 lévén, lengyelországi bémenetelével néhai ifjú Rákóczi György fejdelem urunkkal annyi idők alatt, míg ellenségével viaskodott, segítette-é meg valamelyik? Hasonlótul tarthatni, kell azért elkövetni a szabados utakat,115 mellyet is akármelly keresztény Potenta116 micsoda okkal disvadeálhatna,117 akik közülök a Magyar Nemzetnek és Erdélynek jót kívánnak, hogy mi senki offensájával,118 hanem a magunk megtartatásunkkal munkálódjuk a magunk dolgait. Sőt inkább valakik nekünk jót kívánnak, nemcsak javallani, hanem ugyan segíteni tartoznak. Ha azért egy Római Császár és Francia Király és több Keresztény Királyok s Fejedelmek nem contemnálják119 a Török Nemzettel való uniójokat,120 távol lévén tőlök, hát mi, kik Isten kívül elig121 reménlhetünk valakikben, sőt elnyél bennünket valamikor akarja, mert a pitvarunkban122 fekszik.

Hogy a téli operatiót123 javallám, oka ez: adta volna Isten vásárhellyi gyűlés124 alkalmatossággal bennlétünkkel követtük légyen az egész nemzetségek előtt tudva lévén mind inauguratiója,125 mind Erdély országa manutentiója,126 avagy csak bennlétünkkel indíthattuk légyen meg ezen munkákat, mellyre Isten továbbra segíljen bennünket, másként nagy csorbájával is az Austriai Ház elcsinálja127 dolgát a Török Nemzettel, késő lesz a mi dolgunk. <Bizom> Kétségeskedvén a Török Nemzet a Keresztények fegyvere eránt, nem lesz munkánk haszontalan, igaz ügyünk lévén, mellénk áll jó Istenünk, akitül is függnek minden nehéz dolgok lecsendesítések, becsesb lévén székibül való expeditiói, mint Erdélyen kívül, a nemzetségek előtt, nem tarthatván téli alkalmatossággal valamelly erőnek ránk való jöttétül, bátorságosan követhetjük dolgainkat.

Bementünkkel, ha onnat felül armistitium128 találna lenni, avagy ha szintén nem lenne is, ollyan erővel mehetnénk bé hírünkkel, széllyel lévén quartélyra129 osztva az Erdélyben lévő németség, öszve menni nem engedtetnék, míg az egész corpus130 béérkeznék oly alkalmatossággal a székes hely közelíttethetnék, ahonnan az expeditiók emanáltathatnának securus131 utakon. Amint rá emlékezem, volt tetszésem Miskolcon a Havasalföldi Vajdát elcsinálni, Fogarasföldén lévén egy Alsó Szombat nevű udvarháza a Fiscusnak,132 melynek is egy faluját az Öreg Rákóczi György fejdelem adta volt ezen Vajda familiájának, mellyért is igen observáltatik133 töllök a Rákóczi Ház, azon udvarházát jószágával Vajda és familiájának nem volna idegen dolog most is conferálni,134 amellyel barátunkká csinálván, pénzével segítene kölcsönében úgy egyebekben is szolgálhatna. Isten sem ellenzi a rendes mediumok135 elkövetését.

Noha kárhoztatott Erdély és a Keresztény Fejdelmek idegeníttettek törökkel való barátság eránt,136 de nem méltán, bizonyság reá a keresztény fegyver, midőn a Török Nemzet ellen tötte ki magát, avagy Erdély nem mellé állott-é, milliókkal s minden tehetségével segítve a keresztények fegyverét, noha kevés hasznát vette Erdély, egy bánsága, Lugos, Karánsebessel, a töröknek adódva. Partiumban lévő böcsületes emberek jószági meg nem adatása, nem keresztény lelkű ember, valaki erdélyiek felől idegenül gondolkozik. Mindazáltal eleitül fogva volt Aquilista,137 aki a dolgokat úgy magyarázta, amint […]138 tetszett.

In Anno 1659 Havasalfölde, Moldovai Vajdák exulantságok139 Porta kedvetlenségében jutva, úgymint Kosztandin Vajda,140 Stepán Vajda,141 Minje142 vajdák a némethez confugiálva,143 életeket bujdosásokban végezték el.

Két Báthoriak,144 egyik a némethez adván magát, Uppulia145 nevű városban exulántságában holt el, mindenébül kifogyván, egy vállban vágott veres bársony mentében temettetett el.

Az egyike recurrált146 a Porta favorához, kedvében vévén a Porta, újabban statuáltatott Erdélyi Fejedelemségében, s úgy is holt el.

Grigorás Havasalföldi Vajda147 hasonlóképpen deviált,148 Porta favorához recurrált, obtineálván149 újabban150 vajdaságát, székiben holt meg.

A rácság ellen most az ideje a muszka alkalmatosságával, a Török Nemzetet ellene felindítani, lévén a Magyar Nemzetnek ollyan veszedelmes ellenkezője, mellyért is nem egyebet érdemel veszedelmeztetésénél.

Emlékezetben kelletik hoznom Bethlen Gábor dolgát, a Magyar Korona kezéhez jutva, azzal megkoronáztatása nem elszakasztja az Erdélyi Fejedelemségétül, sőt visszaadva, Erdélyi Fejedelemségéhez accomodálja151 inkább magát, annak csendes birodalmára.152

Dávid az isteni próbák alatt az frigyládát visszavinni javallja, szovai ezenek: Vidd vissza az Úr Ládáját, és ha néki tetszem, visszá hoz engem helyemben.153

Acháb királyt kiteszi, ki volna, aki veszedelmeztethetné, a Sátány ígíri magát, Prophetáit felindítja, menne a Gileád ellen való hadra, hogy ott vesszen, a Sz[ent] Históriák, úgy a külsők154 elég példák, az isteni akaratokon kívül micsoda Fátumokra jutottak.

Mindezek mire valók, a szabados utak elpróbálások, az isteni tanácstul függnek azoknak megáldattatások. Azért az mi az ő idejére való és az isteni akaratok utat nyitnak azoknak végben vitelére, vétek elaludni, akár micsoda színek alatt.

Azért iterato,155 nem az az én tetszésem, hogy ellenkezést javalljak, sőt az ellenkezésbül is jó jüjjön ki, javallom. Azért hogy Idegen Nemzet avagy kárhoztathat-e? Valamelly Nemzet annak jó akaratjával visszaélni, favorában nem jutni, nem lévén az isteni tanácsban, ha az által akar az isteni végzés megtartani. Boldog Fejedelemség, azki országát s magát szabados utakon kívánja megtartani. Isten az ilyeneket Dáviddal bujdosási után vigyen királyi székiben, szerencsés uralkodásával megáldván (az Achitophell tanácsit megszégyenítvén).156 Amen.

 

1 lejegyzésre

2 Bethlen Gábor (1580 k.–1629), fejedelmi tanácsúr Báthory Gábor uralkodása alatt, 1613-tól haláláig Erdély fejedelme.

3 folytak

4 biztos, valós

5 kegyéből

6 egyezett meg

7 kiegyezése

8 gyakorolta, hasznosította

9 I. (öreg) Rákóczi György (1593–1648), kelet-magyarországi kálvinista nagybirtokos, 1630-tól haláláig Erdély fejedelme. Bethlen Gábor politikai elképzelésének folytatója.

10 következett a trónon

11 II. (ifjú) Rákóczi György (1621–1660), 1648-tól Erdély fejedelme, 1657-ben a Porta engedélye nélkül hadjáratot vezetett Lengyelország ellen. A török ezért megbüntette Erdélyt, s a fejedelem is a török elleni harcban esett el.

12 alapozva

13 meghasonlásokat, lázadásokat táplálnak

14 ügyködését

15 kezelésében, fenntartásában

16rávétetik

17 trónra emelt, beiktatott

18 zavarja meg

19 1657-ben rákényszerítették

20 rámutat, feltár

21 támogatni, elősegíteni

22 ónodiaktul

23 rábízott küldeményt

24 Sárospatakra

25 Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége, II. Rákóczi György anyja.

26 Wesselényi Ferenc (1605–1667), füleki kapitány, végvári főkapitány, 1655-től haláláig a császár helytartója, palatinus.

27 kifejezésekkel, feltételekkel

28 had

29 Ti. a fejedelmi Rákóczi családnak.

30 Baxa István (megh. 1670) erdélyi nemes, debreceni útjában levágták a törökök.

31 lemásoltatván

32 mesterkedés

33 igazolván

34 tatár kánját

35 hírt, tudósítást

36 felől

37 ahol

38 svéd király – X. Károly Gusztáv – tábornoka

39 Bethlen János (1613–1678), több fejedelem kancellárja, történetíró. Az 1657-es lengyelországi hadjáratban Krakkó főparancsnoka. A többséggel ellentétben elkerülte a tatár fogságot, sikerült katonáival Erdélybe hazatérnie.

40 Barcsay Gáspár, II. Rákóczi György udvari gyalogkapitánya, a lengyelországi hadjáratból ő is hazatért Erdélybe.

41 kényteleníttetvén

42 Apaffi István (megh. 1668), I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem testvére, részt vett II. Rákóczi György lengyelországi vállalkozásában, 1657-ben kezesként ott is maradt.

43 Gyerőffi György (1635–1694) részt vett II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratában, tíz évet tatár fogságban töltött.

44 marschallus, hadvezér

45 kedvezni

46 elküldte

47 eredt

48 elhatározása, döntése

49 [olvashatatlan szó]

50 parancsolata

51 mutatta ki a Porta afeletti elégedetlenségét, hogy Rákóczi az ő engedélye nélkül támadott Lengyelországra

52 okolván

53 rendeknek

54 Rédei Ferencet (1616–1667), Bethlen Gábor sógorát, Máramaros főispánját választották meg Rákóczi helyébe fejedelemnek az erdélyi országgyűlés tagjai, 1657–1658-ban állt az ország élén.

55 kapitia, kapitiha, török szó: követ, állandó követ

56 biztosítván

57 leszerelik, elhárítják

58 győzedelmeskedett

59 Huszt

60 Rédei Ferenc nem tiltakozott a lemondatása ellen

61 feldúlta, elpusztította

62 őrségét

63 kivégeztetvén

64 Majténytól

65 meggyőzték

66 maguk közül állítottak fejedelmet

67 elrendelvén

68 Gyulafehérvárig, a fejedelemség központjáig

69 Vaskapu, erdélyi szoros az Al-Dunán

70 szerencsétlenül jár

71 Barcsay Ákos (1619–1661), 1644 és 1658 között karánsebesi és lugosi bán, hunyadi főispán. 1658-tól 1660- ig Erdély fejedelme, 1661-ben lemondott tisztéről, de Kemény János, az új fejedelem kivégeztette.

72 Zrínyi Miklós (1620–1664), horvát bán, költő és hadvezér. Ellenzője a császári török-politikának.

73 Nádasdy Ferenc (1625–1671), Vas, Zala és Somogy főispánja, 1664-ben országbíró, császári belső titkos tanácsos. 1667–1670 között királyi helytartó. 1671-ben kivégezték.

74 kiismervén

75 találkozhasson vele

76 a végsőkig

77 II. Rákóczi György a harcban szerzett sebébe halt bele.

78 Csengizade Ali, 1664-ben a szultán kivégeztette. Jenő és Temesvár pasája, 1660 és 1661 között az Erdélyben működő török hadak fővezére.

79 rimánkodtak, könyörögtek

80 hadmozgással, fegyverzajjal

81 vonja el

82 Rakamaznál

83 gyötrelmei

84 Montecuccoli, Raymundus (1609–1680), német származású császári hadvezető, magyarellenes megnyilvánulásai miatt népszerűtlen volt a kortársai között.

85 parancsa

86 I. Apafi Mihály (1632–1690), 1661-től török segítséggel haláláig Erdély fejedelme.

87 Marosvásárhely

88 Kemény János (1607–1662) Fehér vármegye főispánja, fogarasi főkapitány. 1645-től főgenerális. II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának fővezére, ahonnan tatár fogságba került. Önéletíró. 1660–1662 között Erdély fejedelme, török elleni csatában esett el.

89 Apafi Mihály fejedelmi beiktatása alkalmával

90 lakosság pedig gazdálkodott

91 történt

92 elmozdítva

93 őrséget

94 a rendek fejedelemként elfogadták Apafit

95 Haller Gábor (1614–1663), tanácsúr, jenei főkapitány, Zaránd főispánja, Várad főkapitánya, 1663-ban a törökök kivégezték.

96 kiadta, elárulta

97 rábeszéltük

98 fogadtatván

99 alnádort, palatinus-helyettest

100 Párkány

101 feltételeket írt elő

102 módon, gyakorlatban

103 ne a feltételek szerint

104 kormányozza

105 szerzett

106 döntött

107 történtek-e

108 nem mutatja meg

109 ti. a Királyi Magyarország és Erdély

110 eszközeiről

111 biztonságát

112 indulásával

113 védelmet, támogatást

114 svéd, orosz, kozák szövetségesei

115 követni a jogos utakat-módokat

116 uralkodó

117 ellenezhetné

118 sérelmével

119 tagadják meg

120 szövetségüket

121 az Istenen kívül alig

122 küszöbünk előtt

123 hadműveletet

124 a marosvásárhelyi országgyűlés alkalmával

125 beiktatása

126 mind Erdély országának megtartása

127 rendezi

128 fegyverszünet

129 szállásra

130 hadtest

131 a hadjáratok szétküldettethetnének biztonságos

132 a kincstárnak egy Alsószombat nevű udvarháza

133 becsültetik

134 hasznosítani

135 utak-módok

136 miatt

137 Aquilista, Sas-párti [?]

138 [olvashatatlan szó]

139 száműzöttségük

140 Şorban Constantin (megh. 1668), 1659 végén havasalföldi vajda, vereséget szenvedett a tatároktól, 1661- ben lett moldvai vajda, II. Rákóczi György szövetségese volt. Elmenekült, s Lengyelországban halt meg.

141 X. Ştefan Gheorghe 1654-től 1661-ig moldvai vajda, Konstantin átmenetileg elűzte, II. Rákóczi György ültette vissza trónjára.

142 III. Mihnea Radu, havasalföldi vajda, 1658–1659-ben II. Rákóczi Györggyel a török ellen fordult, 1659- ben vereséget szenvedett, menekülés közben magyar földön halt meg.

143 menekülve

144 Két Báthoriak: egyikük Báthory Zsigmond (1573–1613), Prágában halt meg.

145 Oppeln

146 visszatért

147 Grigorasko

148 eltért

149 visszatérvén, visszanyervén

150 újra

151 alkalmaztatja

152 bírására

153 2. Sám. 15, 25.

154 világiak

155 ismétlem

156 Akhitófel tanácsa az volt, hogy Absolon menjen be Dávid ágyasai házába, illetve forduljon Dávid ellen. 2. Sám. 15, 16, 20–23.

 

Így idézd:

Jankovics József. „Bethlen Gábor politikájának követését sugalmazó politikai tervezet a 17. század utolsó harmadából”. Irodalomtörténeti Közlemények 117, 1 (2013): 109–119.

→Eredeti közlés (PDF) Bethlen Gábor politikájának követését sugalmazó politikai tervezet a 17. század utolsó harmadából

error

Szóljon hozzá!