Az „új életre hozatott” Gyöngyösi István

„Könnyebb volt volna ugyan nekem, magam elméje geniusát követve írnom valamely más újságot, hogysemmint más vétkes munkáját fáradságoson igazgatnom, és ahhoz kedvem is nagyobb volt volna.”1 Gyöngyösi a Chariclia és Theogenes igaz szeretetéről és egyéb jeles dolgokról tudósító história kapcsán jegyzi meg művének Andrássy Péterhez szóló ajánlásában – ahonnan mottónkat vettük – hogy azt „régi

A levélíró Bethlen Miklós arcképéhez

– Két kiadatlan levél közlésével – Az önéletíró kancellár után ismerjük már az imádságírót,[1] az építészt,[2] de még így is nagyon sok vonás hiányzik Bethlen Miklós portréjából, amely nem lehet teljes leveleinek vizsgálata nélkül. Hiszen az önéletírások alapkérdésével, a „költészet és valóság” viszonyával kapcsolatos kétségek eloszlatását – vagy megerősítését – leghatékonyabban a levéltári kutatás segítheti

Bibliothecarius doctus – librorum cultor

Immár negyedszázada, hogy először találkoztam Monok Istvánnal, ám bármennyire különös, még soha nem láttam az arcát! Az igazit. Vonásait elrejtette előlem prófétaszakálla. Minél alaposabban ismerem – hála most e bibliográfiának is –, annál jobban csodálom és tisztelem viszont tudományszervezői, kutatói arcélét. Monok István egész eddigi életét a könyv határozza meg: e spirituális és szakrális tárggyal

Báthory Gábor meggyilkolásának újabb változata

Egy koronatanú elbeszélése alapján „Oh, te szegín, Istenben boldogul elnyugodt Bathory Gabor, melynek büntelenül ki ontot vere mind az mai napigis az egben kialt; tested eltemetetlen áll, jószágod, mely nemzetsegedet illette volna, törvénytelenül, hamissan el vetetett, Doczy Andras1 altal hamisan elfoglaltatott, és oly karban állapodott, hogy azki Teneked s familiádnak rontói és nagy ellenségei voltanak,

Bethlen Miklós: Moribunda Transylvania

Jankovics József–Szörényi László   „Ezen emlékirat bár magános embertől származott, mégis nevezetesebb okmányaink közé tartozik” – jegyezte fel Kővári László Erdély történetének 1860-as kiadásában Bethlen Miklós fentebbi című munkájáról, a mű azonban jószerével soha nem került az érdeklődés homlokterébe.1 Szövege annak ellenére máig sem jutott nyomdafestékhez, hogy a kiadatlan Bethlen Miklós-emlékiratokat megjelentető Szádeczky Kardoss Lajos,

Bethlenek, Vayak, Dujardinok – Vay Erzsébet életének tükrében

I. Rokoni szálak – túlélési stratégiák Három tragikus sorsú, egészben vagy részben Erdélyhez kötődő család történetének szálai sodródtak egybe a 17. század végétől a 18. század végéig (a családok címereit ld. Képtár 15–16–17. kép). Politikai, katonai szerepvállalások e famíliák szenvedéseinek, hanyatlásának okai: Bethlen Miklós1 Bécsben hunyt el, Vay Ádám2 Danckában. Mindketten száműzetésben. Mindketten többszörös börtöntapasztalatok

Bethlen Miklós leveleinek formai, műfaji és stilisztikai jellemzői

A „szép levél” Bethlen Miklós leveleinek formai és külsődleges esztétikai komponensei nagy mértékben nyújthatnak „rész-válaszokat, kiegészítő szempontokat” a „levelek tartalmát és írójuk személyiségét illetően”.1 Egyben tükrözik a korízlés állásfoglalását is a „szép levél” formai összetevőiről. Bethlen egyik legfőbb alapkövetelménynek tartotta a jól olvasható, könnyen appercipiálható írásképet. Teleki Mihályt többször feddi nehezen olvasható – s így

Bethlen Miklós önéletírása egyik szöveghelyének hátteréhez

Balassi (III.) Imre és Wesselényi Ferenc nádor kommunikációs viszonya és stratégiája I. Bethlen Miklós önéletírásának egyik legfontosabb és ugyanakkor legszemléletesebben előadott epizódja az, amelyben beszámol 1666-os murányi tartózkodásáról, arról a Zrínyi Miklós halála utáni időszakról, midőn titokban szövődtek Erdély és a magyar elégületlenek kapcsolatai s az erdélyi közvetítésű török orientáció első szálai, továbbá szerveződött a

Bethlen Miklós politikai útja a Moribunda Transylvániától a Columba Noéig

Jankovics József–Szörényi László   Bethlen Miklós politikusi arcképét mind ez idáig R. Várkonyi Ágnes rajzolta meg legélesebben és legéletesebben – Erdély kancellárját belehelyezve saját kora Európájának szellemi viszonyai közé, saját hazája történelmi eseményei és személyiségei közé, Konstantinápoly és Bécs közé.1 Azt valósította meg művével a korszak magasan kiemelkedő szakértője, amit sem a 19., sem a

Bethlen Farkas és műve

Az erdélyi Bethlenek között a bethleni ág bizonyult inkább a literátusnak. Számos, a magyar művelődéstörténet élvonalába tartozó mű kötődik nevükhöz. Leghíresebbé közülük az önéletírást a műfaj hazai csúcsára emelő 17. századi kancellár, Bethlen Miklós vált. Apjának, Bethlen Jánosnak latin nyelven írt Erdély története 19. és 20. századi történelmi nagyregények ihletője és forrása volt, ám művének

Bethlen Gábor politikájának követését sugalmazó politikai tervezet a 17. század utolsó harmadából

Az alább közlendő szöveggel (Magyar Nemzeti Országos Levéltár, E 205, Acta generalia, 40. cs. 341–348.) kapcsolatban sok a bizonytalanság. Jószerével csak egyetlen dolog bizonyos: értelmi szerzője Erdély számára a Bethlen Gábor-i, törökpárti politika követését javallja, s elszántan bírálja a Habsburg-udvarhoz fűződő uralmi reményeket. A szöveg célja, hogy Bethlen Gábor és az utána következő erdélyi fejedelmek

Balassi Bálint, az első magyar „nyugatos” költő

„Ungarus sed impius” (?!) 2004-et, Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásának évét a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Balassi Bálint Intézet javaslatára a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a magyar kormány Balassi Bálint Emlékévvé nyilvánította. Hogy miért éppen ezt az esztendőt fogadta el a kormány, s mivel érdemelte ki a magyar reneszánsz költészet e kiemelkedő,

Balassi Bálint számmisztikája

Balassi Bálint költészetének poétikai meghatározóiról és jellegzetességeiről szólván a közelmúltban többen is foglalkoztak a költő és a számmisztika viszonyával, a reneszánsz költészet e rejtett antik, okkultista, illetve középkori keresztény teológiai elemeket egyaránt őrző szövegszervező tényezőjével. Legutóbb Horváth Iván foglalta össze könyvében a Balassi-költészet eme fontos sajátosságáról vallott különböző nézeteket: a 3×33-as kötetkompozíciót először megfogalmazó ún.

Bethlen János, a politikus és történetíró

Aligha van még egy olyan történetírónk, aki annyi és oly megbízható értesüléssel szolgált volna Erdély közel fél évszázados históriájáról, s akinek adatai oly mélyen beépültek volna mai Erdély-ismeretünkbe, ám akinek nevét kevesebbet említettük volna, mint Bethlen Jánosét. Pedig az ő kortörténete, majd naplóhoz közelítő, emlékiratszerű följegyzése egyéb forrásból ma már szinte hozzáférhetetlen alapossággal merít a

„Csináljunk Erdélyből egy kis Hollandiát”

Bethlen Mihály útinaplója Képzeletére bízván magát, kétszeresen – időben és térben – is utazik Bethlen Mihály útifeljegyzéseinek1 olvasója. Utazik, mert a szerző legfőbb tanítómesterével, Descartes-tal szólva: „ha a régi századok embereivel társalgunk, ez majdnem olyan, mintha utaznánk.”2 S utazik, mert ezúttal olyan író mellé szegődött útitársul, aki azt hozza a kései olvasó tudomására, mit látott-hallott,

„Akadtam egy picturára…”

Rimay János és Madách Gáspár allegorikus versének képzőművészeti vonatkozásai   A magyar késő reneszánsz poézis különös sorsú művei közt is előkelő helye lehetne a következőkben tárgyalandó verseknek. Az úgynevezett „Sajo-cazai codex III.”-ból közölt, erényekről s bűnökről emblematikus tömörséggel szóló versezetek egyszer láttak csupán sajtót: Radvánszky Béla hírhedett Rimay-kiadásában.1 S mint Rimay-verset, természetesen már nem vette

Diétai durva magyar múzsa

Az 1825. évi országgyűlési „Diaetalis vers két felvonásban” csonkítatlan szövege A római Pasquino-szobor egy megcsonkított antik műremek volt, és új nevét egy XIV. századi foltozó vargáról kapta, akinek a város közállapotán gúnyolódó, a szoborra kitűzött céduláiról nevet nyert paszkvillus 1509-ben már nyomtatás révén jutott el a szélesebb olvasóközönséghez. A század közepén pedig gyűjteményes kötetekben járatta-leplezte

Devotio és desperatio, avagy az ismétlődés szerepe Tótfalusi Mentsége szerkezetének kialakulásában

Az utóbbi évtizedek magyar irodalomtörténet-írásában szinte egyedülállóan ritka konszenzus jött létre Tótfalusi Kis Miklós Mentségének szerkezetét illetően. A szerzővel foglalkozó dolgozatok s a Mentség szövegkiadásait kísérő tanulmányok vissza-visszatérő közhelye immár a mű szerkezeti hiányosságainak felemlegetése, a konstrukció formátlanságát, a struktúra és a stílus egyenetlenségeit, illetve általában a formai műgond hiányát kifogásoló észrevétel. A szöveg legújabb

A Madách Gáspár-jelenség

Erotikus költészetünk regiszterei   A Madách Imrével foglalkozó szakirodalom általában nem mulasztja el az alkalmat, hogy felemlítse az irodalmi folytonosság, a családi hagyomány igazolásaképpen a verselgető ős, Madách Gáspár nevét, illetve a genius locit megidézve jelezze Alsósztregova alkalmas voltát a világtól elvonult meditációra, a költői alkotásra. Ettől eltekintve azonban a Madách-ős nincs igazán köztudatunkban, művei

XVI–XVII. századi ráolvasások Máriássy János lógyógyászati kéziratában

A ráolvasás – más terminológiával: varázsige, bájoló imádság – lényege szerint „szavakkal történő varázslás”, melynek legfőbb funkciója, célja, hogy a ráolvasó személy a szöveg elmondásával az egyéni élet bármely területére érdekének megfelelően hasson.1 Leggyakoribb fajtái: betegségtávoltartó vagy -elűző, időjárási körülményeket – vihart, esőt, jégesőt – elvarázsló, férgeket elűző szövegek. A nép, a deákos-litterátus réteg, s