Jankovics József tanulmányai

– egy helyen!

Életrajz

Életrajz

Jankovics Józsefről.

Tovább

Tanulmányok

Tanulmányok

Jankovics József tanulmányai digitalizálva.

Tovább

Dokumentumtár

Dokumentumtár

A honlapon olvasható tudományos publikációk PDF-előzményei.

Tovább

Apáczai hatása Bethlen Miklós pedagógiai és iskolapolitikai törekvéseire

Bethlen Miklós pedagógiai nézetei, iskolapolitikai célkitűzései fő vonalakban felfedhetők az Önéletírás alapján. Leveleiből is elénk tárulnak azonban olyan, eddig ismeretlen adalékok, melyek részben az önéletírás egyes kitételeit teszik számunkra világosabbá, részben teljesebbé válnak ismereteink Bethlen tevékenységének érről az igen fontos részterületéről. A Bethlen-életrajzok közhelye, leggyakrabban visszatérő megállapítása, hogy ő a XVII. századi, hanyatló Erdély „legeurópaibb

A Royal Society érdeklődése Magyarország és Erdély iránt a 17. század hatvanas éveiben

Szöveggyűjtemény Gömöri György tanulmányához Nem sokkal azután, hogy megalakult az angol tudományos élet központi intézménye, a Royal Society (1660), s annak Henry Oldenburg1 lett a titkára (1662), Robert Boyle2 és társai érdeklődése a természettudomány, természetfilozófia és az experimentális kutatások közös művelésének irányába fordult. Igyekeztek felvenni a kapcsolatot a hasonló érdeklődésű hazai és külföldi tudósokkal, kutatókkal

A magyar peregrinusok Európa-képe

Ó, kedves Bölcsesség! Te érted szokott menni Sok messze országban, ki tudós akar lenni, Te érted bujdosik sok jámbor ember fia, Hogy egykor lehessen hazának tanítója… (Graff Gáspár) Napjainkban, amikor újra keressük helyünket Európában, újra felfedezzük és újraértékeljük az európai kultúrához fűződő kapcsolatainkat – jogosan hangoztatva, hogy sohasem szakadtunk ki a kontinens szelleméből és testéből

A bethleni Bethlenek szerepe Erdély íráshasználatában

A fenti címmel jelzett kutatási irány természetesen nem becsüli le az iktári Bethlenek szerepét és produkcióját e kérdésben, mert nyilvánvalóan ők is jelentős részt vállaltak Bethlen Gábor és István kiemelkedő és meghatározó, egyéni jellegzetességeket hordozó írásbeli tevékenységükkel. Következésképp ebben a dolgozatban csupán a hosszabb időfolyamatban vizsgálható, több szerzőtől származó, jóval nagyobb termésű, kontinuus íráshasználati jellegzetességeket

Adalékok Gyöngyösi István és Thököly Imre kapcsolatához

Ma már nagyon nehéz Gyöngyösi Istvánra vonatkozó ismeretlen, új, kiadatlan adatokra lelni. Hosszas külföldi és hazai levéltári kalászatolgatás után is csupán néhány apróság került a kutatók elé. Közülük idéznék az alábbiakban kettőt, amelyek a költő életviszonyainak jobb megismeréséhez, kalapács és üllő között alakuló életstratégiáinak alaposabb megértéséhez járulhatnak hozzá. A Széchy Mária bécsi őrizetével felmerülő ügyes-bajos

A Novissima Tuba szerzője és fordítója

A közmondásosan különös sorsú könyvek közül is kiemelkedik ez a mű, melynek első modern kiadású teljes magyar szövegét tartja kezében az olvasó.* Hogy ez megtörténhessen, közel negyedfélszáz évet kellett Darholcz Kristóf munkájának várnia. A fátumos könyvecske ugyanis egyetlen példányban maradt fenn az évszázadok során, s az is csonkán: az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kötetből egy

A Magyar Athenas értékszempontjai

Ha Bod Péter sokoldalú életművéből az irodalomtörténészi tevékenységet akarjuk megvizsgálni és megbecsülni, legalkalmasabb módszernek az értékközpontú, értékorientációs elemzés kínálkozik. E módszer arra keresi a választ, hogy melyek azok az alapkategóriák, alapértékek, amelyekhez igazodva irodalomtörténész elődünk felépíti értékrendjét; vagyis az egyes műveknél olyan (pozitív vagy negatív) tulajdonságok meglétét vagy hiányát állapítja meg, amelyeket rendszerbe állítva a

A Gyöngyösi-recepció XVIII. századi csúcspontja

Kovásznai Sándor: Gyöngyösiről írt száz magyar versek   „Janus Pannonius bír Maró lelkével, / Gyöngyösi Homerus bő s szép beszédével” – idéztük a „Gyöngyösi drága gyöngy versei”-t oly csodálattal olvasó klasszika- filológus, Kovásznai (Tóth) Sándor panegyricusát, illetve a Kemény János emlékezetére írt Porábúl megéledett Főnix „kritikai kiadásához” készített bevezetőjének szakértő sorait.[1] Ez utóbbi értelmezésében kifejtett

Apponyi Balázs könyvdedikációi

Aligha hihetem, hogy Apponyi Balázs nevének olvastán a régi magyar irodalom ínyencei nagyot csettintenének. A Bars megyei főispán neve még régiségünk legvájtfülűbb értői számára sem csenghet túlontúl ismerősen. Egyetlen nagyobb lélegzetű munkával, az In Divini et Regii Prophetae David Triadem Quinquagenariam seu Psalterium Interpretatio Poëtica c. latin zsoltárparafrázisával örökítette emlékezetét az ııtókorra.1 Művének feltétlenül érdekességet

A hungarológiáról és magyarországi intézményeiről

Jankovics József–Monok István Nem meglepő ugyan – talán még megszokottnak is mondható –, hogy valamely fontos kérdésről nem annak tartalmi érdemeit szem előtt tartva, hanem formai oldalról közelítve a „megvalósíthatóság” fontosságát hangoztatva vitatkozunk. Hosszú évtizedek óta zajlik vita a hungarológia fogalmáról, hazai és külföldi intézményeiről, az együttműködés megvalósult és vágyott formáiról. Ez a vita végső

A „meg-ocsmányított Cupido”

Gyöngyösi István Csalárd Cupidóját a költői életművet először sajtó alá rendező Dugonics András két változatban is ismerte. Egyrészt birtokában volt az 1695-ben Koháry Istvánnak ajánlott – autográfnak vélt – kézirat, másrészt a név nélkül, 1772-ben megjelent budai kiadás. Döbbenettel konstatálta, hogy a két szöveg jelentős mértékben eltér egymástól: a 18. századi textusba egy „semmire-kellő kaczér

A Novissima Tuba szerzője és fordítója (1982)

Az 1630-as évek második s a 40-es évek első felének magyarországi könyvtermése azt mutatja, hogy különösképpen felélénkült az érdeklődés a négy végső dologgal foglalkozó traktátusok, elmélkedések iránt. Pontosabban szólva a „jól és boldogul való meghalás”-ra kiérdemesítő, erényes életvitelre oktató-vezérlő kalauzok voltak a keresett könyvek. Erre enged következtetni, hogy gyors egymásutánban látott napvilágot Medgyesi Pál Bayly-fordítása,

A Bethlen Miklósnak tulajdonított röpiratok szerzőségéről

Az Önéletírás, az Imádságoskönyv, a Sudores et Cruces, a Moribunda Transylvania, a Penetralia, az Olajágat viselő Noé galambja, a jóformán ismeretlen, csupán kétlapnyi terjedelmű kiadvány Corona muralis, az Apológia Ministrorum… és számos más tervezet, beadvány mellett a szakirodalom egybehangzóan Bethlennek tulajdonítja az Austriaca Austeritas, az Austriacae Austeritatis Continuatio, és az Austriacae Austeritatis, ejusdemque Continuationis Confirmatio

A levélíró Gyöngyösi István

A költő Gyöngyösi István több évezredes versírási hagyományt magába oldva kiválóan, nagy tehetséggel tudott fiktív verses leveleket írni. Legkivált pedig a szerelmi témakörben kiérlelt versszerzési gyakorlat terepén mozgott otthonosan és invenciózusan. Személyes ismerőseinek, a Murány várát szerelemből átengedő Széchy Máriának és a várat szerelmesként elfoglaló s erdélyi kézről császári kézre juttató Wesselényi Ferencnek szenvedélyes levélváltása

A Pápai Páriz-család angol kapcsolatainak történetéhez (I)

Ifjú Pápai Páriz Ferenc londoni levelei A Pápai-család Angliával való szellemi kapcsolatának nyomaira először Pápai Páriz Imrénél, a híres tudós apjánál, II. Rákóczi György udvari papjánál bukkanunk, aki 1647-ben Utrechtben adta ki Keskeny út című, később igen népszerűvé lett puritán szellemű munkáját.1 Elképzelhető, hogy a kiadást megelőző egy-két évben maga is megfordult Angliában. Pápai Páriz

Apa és fiú: Bethlen János és Bethlen Miklós portréjához

Apa és fiú – nem véletlenül választottam a hajdani nagyszerű Erdély öröksége sorozat ötödik kötetének címét: kevés XVII. századi apa és fiú határozta meg úgy Erdély sorsát, mint I. és II. Rákóczi György, illetve Bethlen János és Miklós. Azonban míg a két fejedelem estében az ellentétes egyéniségen, az eltérő programon és megvalósítási módozatokon alapuló diszkontinuitás,

Az irodalmi társaságok mint a Gyöngyösi-kultusz ápolói

Amikor a budapesti vármegyei tisztviselők 1932-ben elhatározták, hogy a Gyöngyösi-hagyomány ápolására irodalmi és művészeti társaságot hoznak létre, jól tudták, hogy „Nagy-Magyarországon” már jó ideje működik egy, a névadójukról elnevezett irodalmi társaság. Akkor már éppen negyedszázada viselte ezt a nevet az Ungvárott alapított Gyöngyösy (Gyöngyössi, Gyöngyösi és Gyöngyössy) Társaság. 1904-ben hirdették meg az alakulási tervet, és

A magyar verses regény kezdetei, avagy a kánonból kiiktatott barokk költő

1664: Megjelenik a Márssal társalkodó Murányi Vénus „Amennyit Tassónak Itália, Voltaire-nek Franciaország, Opitznak Németország, annyit köszönhet Gyöngyösinek Magyarország. Hiszen nincs szebb az ő verseinél. Verselése ékes és önként ömlő, gondolatai bőségesek és szellemesek. Nem is említem szép leírásait és azt, hogy a szerelem, gyűlölet, szánalom érzelmeit, s a kedély egyéb hullámzásait mily természetes színekkel festi,

Ami az Önéletírásból kimaradt…

Az Önéletírás arányait vizsgálva észre kell vennünk, hogy a Bethlen perbe fogása után eltelt tizenkét – vagy ha csak a mű végére pontot tevő 1710-es dátummal számolunk, hat – esztendő eseményei mennyire aránytalanul kevés teret – mindössze alig másfél nyomtatott oldalt! – kaptak a hatalmas opuszban. Ez csak azt sugallhatja számunkra, hogy Bethlen a maga

A fellázadt Bethlen Miklós

Ami Önéletírásából és így történetírásunkból is kimaradt1 Vagy nem tudott, vagy nem is akart belekerülni, vagy csak rejtett, már az utókor által sem érzékelt utalásban búvik tovább. Nem tudott, ha később történt még a szerző életében, már az önéletírás lezárása után, s eleve nem is akart, ha a mű szerzője szándékosan elhallgatta: szeméremből, mint Bethlen,